1984-ben a Budapest Kongresszusi Központ és a Novotel szálló építése után létesült Hetessy Józsefné és Mester Jenő tervei szerint.

A régi gesztenye fasor alkotja ma is a park főtengelyét, a park is erről kapta mai nevét. A park keleti oldalán épült szobrászok és népművészek közreműködésével a játszótér, mely azóta is kedvelt helye a környékbeli gyerekeknek. A játszótér korszerűsítése után az eredetileg ide tervezett faragott fajátékokból már semmit nem találunk, 2011-re ezek a játékok már csak képeken lelhetők fel.

A parkban 1984-ben a fasizmus áldozatainak emlékére avatták fel Somogyi József szobrász és Finta József építész emlékművét. A 1848-49-es szabadságharc honvédsírjainak emlékét két obeliszk őrzi. Ugyancsak emlékoszlopot állítottak fel az 1956-os forradalom emlékére (Kovács Gábor 1992). A Kongresszusi központ déli oldalán találjuk Paizs László „Kettős gömb” című szobrát (1985)

A névadó gesztenyéken kívül sok faj megtalálható a parkban, figyelemre méltó határoló a parkoló felöl a júliaborbolyából és tűztövisből kialakított áthatolhatatlan sövény. A Hegyalja út felöl,  az  elbontott pavilon helyén néhány éve színpompás virágágyat ültettek, melyben a parkban sétálók és a buszmegállóban várakozók egyaránt gyönyörködhetnek.