Apám fél mondatai erős hangulatként maradtak meg bennem, és formálták az életemet. Mondatok, amik a csillagos égről szóltak, egy tájról, egy fáról, vagy arról, hogy ő hogyan evett gyerekkorában aludttejet friss kenyérrel…

Ezek az emlékek inspiráltak arra, hogy olyan embereket hívjak a Makovecz Házba, akik jó eséllyel ugyanarról a világról fognak nekünk beszélni.  (Makovecz Anna)

Az előadássorozatban immár harmadik alkalommal a kozmoszból közeledünk a kiskert felé érintve a tájat, az embert és e kettő együttesét.
Makovecz Imre számára ez evidencia volt, amiben az ember mint összekötő kapocs létezik. Ez a tudat, hogy élő kapcsolatunk van az Éggel megmutatkozik épületeiben és írásaiban is. Ezt a világlátást tartjuk ébren ennek a sorozatnak az erejével.

Varga Márta csillagász előadása: A Nap