„A megnyílót elzárja roppant távolság…”

E kötet a Hajnóczy-hagyatékhoz fűzetett: csupa töredékhez, vázlathoz, befejezetlen kezdeményhez, szövegforgácshoz és ígérethez.

Mozaik ez a könyv (10 évnyi kereső-feltáró munka gyűjteménye), avagy kirakó: az emlékezet s a sokszerű inter– és autotextusok helye, középpontban a sok kisebb-nagyobb feltárással, találattal, melyek, reményeink szerint, tovább erősítik a Hajnóczy-olvasók kedvét és invencióját a kanonizált nagyszövegek irányában is!

Hajnóczy nem tud elévülni, most úgy hiszem. Mániákus, önmagát kényszerítő, csillapíthatatlan kísérletei, nem a külvilág számára, nem az olvasók kegyeiért tett radikális gesztusai, roppant nehéz, változatos szöveghelyei nem múló feladatot adnak elemzőinek. S komor örömet hűséges olvasóinak.
(Cserjés Katalin)